Idén is a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány páros uralja a cafeteria rendszereket, az adómentes lakáscélú támogatást maximálisan kihasználjuk, ha a feltételek adottak

2016-ban egyetlen cafeteria rendszereket érintő jogszabályváltozás történt. A változás a munkaadók és munkavállalók számára egyaránt kedvező, mert a személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 15%-ra csökkent. Az SZJA kulcs változásának következtében a cafeteria rendszerekben elérhető juttatások adóterhe pedig az alábbiak szerint csökkent:

• Béren kívüli (azaz kedvezményes adózású) juttatások közterhe 35,7%-ról 34,51%-ra csökkent
• Egyes meghatározott (azaz normál adózású) juttatások közterhe 51,17%-ról 49,98%-ra csökkent

A juttatások szolgáltatóinál a legfontosabb változás 2015 év során az volt, hogy az Erzsébet Utalvány Forgalmazó Kft. és az Edenred Kft. is piacra dobta a termékei kártyás változatát.

A juttatások népszerűségét vizsgáló elemzésünket idén is a c1 cafeteria szoftverben nyilvántartott több, mint 30 000 munkavállaló aktuális cafeteria keretfelosztási nyilatkozata alapján készítettük el. Az elemzés adatait különféle iparágakban, szolgáltatási területeken működő fővárosi és vidéki vállalatok valamint intézmények cafeteria rendszerei szolgáltatják, a népszerűségi adatok az egyes juttatásokból a dolgozók által 2016 év egészére igényelt összegek arányait jelölik. Az elemzés ugyanakkor nem tartalmaz adatokat a nem cafeteria rendszer keretében biztosított juttatásokról (tehát, amikor a dolgozók nem választható, hanem előre meghatározott mértékben kapnak bizonyos juttatásokat).
A grafikonokon nem csak a legfrissebb, de az elmúlt öt év adatsorait együtt jelenítettük meg, így lehetőségünk nyílt a trendek megfigyelésére is.

Fontos megjegyezni, hogy bár minden évben több hasonló témájú elemzés napvilágot lát, azok többsége a munkáltatókhoz intézett kérdőíveken alapul, amelyek így akár lényegesen eltérhetnek a tényszerű, nyilatkozati adatokon alapuló jelen elemzésünk eredményétől.

Eredmények

Nem tudunk szembeötlő változásokat felfedezni az idei és tavalyi adatok között. Sőt inkább azt mondhatnánk, hogy a helyzet lényegében változatlan, hiszen egyetlen juttatás népszerűsége sem változott egy százalékot elérő mértékben. Ezen igazából meglepődni sem tudunk, hiszen az idei SZJA csökkentés egységesen érintette az összes juttatást és nem befolyásolta az egyes juttatások közötti arányokat.
Mindazonáltal idén is szembetűnő a SZÉP kártya és Erzsébet utalvány kettős elsöprő fölénye. A SZÉP kártya az idei kismértékű növekedésével már a 40%-os népszerűséget is átlépte, a második helyezett Erzsébet utalvány azonban nagyjából ugyanennyit csökkent. Ez pedig azt jelenti, hogy idén 100 Ft cafeteria juttatásból 40 Ft-ot SZÉP kártyára töltve, 27 Ft-ot pedig Erzsébet utalvány formájában kapunk.

Érdemes felidézni, hogy mindkét juttatás 2012-ben jelent meg a cafeteria rendszerekben, a SZÉP kártya az üdülési csekk helyét, az Erzsébet utalvány pedig a melegétel utalványok helyét foglalta el. Arra is sokan emlékszünk még, hogy ezt megelőzően a melegétkezési utalványok domináltak, de a nyugdíjpénztár, egészségpénztár, üdülési csekk és a helyi közlekedés is kifejezetten népszerű juttatások voltak, 2011-ben ezek mindegyike 10% feletti részesedéssel rendelkezett, és ez az öt népszerű juttatás képezte a cafeteria rendszerek gerincét.
2012-ben az Erzsébet és a SZÉP azonnal a mezőny élére állt, de a változásokat túlélő nyugdíj- és egészségpénztár valamint a helyi közlekedés súlya ekkor még mindig jelentős mértékű volt.
Ahogy az első grafikonunkon is jól látható, 2013-tól kezdődően egyértelmű koncentráció ment végbe a két új juttatás javára, amely eredményeként 2015-re már minden egyéb juttatás súlya a 10%-os küszöb alá zsugorodott. A SZÉP kártya 2015 évi különösen jelentős erősödése hátterében pedig minden bizonnyal szerepet játszott a béren kívüli juttatásokra bevezetett – a köznyelvben csak 200 és 450 ezres keretként ismert - keretösszeg és rekreációs keretösszeg bevezetése. Ez ugyanis éves 200 ezer forintban korlátozta a béren kívüli juttatások mértékét, nem ide számítva a SZÉP kártyát; míg a SZÉP kártya juttatásokat is beszámítva a korlát már jóval magasabb, 450 ezer forint.

A 3.-7. helyen következő egészségpénztár, lakáscélú támogatás, nyugdíjpénztár, ajándékutalvány és helyi közlekedés mindegyike növekedett némileg, de egyértelmű növekedési tendenciát inkább csak a lakáscélú támogatásnál és az ajándékutalványnál érhetünk tetten.
Az adómentes lakáscélú támogatás jelenlegi, kibővített formában 2014 óta vehető igénybe, amely tény a grafikon adataiból is tükröződik. Érdemes megemlíteni, hogy a Lakáscélú támogatás továbbra is a legnépszerűbb adómentes juttatás.
Az ajándékutalványok egyre növekvő választása a dolgozók részéről első látásra nem tűnik racionális döntésnek, hiszen ez a juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, ezért az adóterhe jóval magasabb, mint a béren kívüli juttatásoké. A dolog hátterében azonban ismét csak a 200 ezer forintos keretösszeg áll. Ugyanis a magasabb cafeteria keretből gazdálkodó dolgozók havi 16 666Ft béren kívüli juttatás választását követően (a SZÉP kártya juttatástól eltekintve) minden további igénylés magasabb adóteherrel jár, és ez az adóteher megegyezik az ajándékutalvány adóterhével. Tehát, ha a dolgozó nem szeretne (további) SZÉP kártya feltöltést kérni, akkor azt a juttatást választja, amelyik könnyebben és kevesebb kötöttséggel költhető el. Ebben az összehasonlításban pedig egyértelműen az ajándékutalvány győzedelmeskedik.
Mint emlékezetes a helyi közlekedési támogatás erős visszaesése 2014-ben kezdődött, a szerencsétlenül elsült BKV rezsicsökkentés eredményeként. Ugyanis a fővárosi dolgozók a BKV bérleteket cafeteria keretében csak 10%-kal drágábban tudják megvásárolni, mintha magánszemélyként járnának el.

A 8.-10. helyen következik a kultúra, a vállalati étkeztetés és iskolakezdési utalvány, amelyek súlya együttesen is alig haladja meg a 2%-ot. A vállalati étkezés esetében vélhetően azért alacsony az érdeklődés, mert valójában a kínálat is alacsony, azaz a vállalatok közül kevés képes ilyen lehetőséget biztosítani. A másik két juttatás pedig jelenlegi formájában rétegjuttatásnak tekinthető.

Mire költjük a cafeteria keretünket a felhasználás célja szerint?

Ha a juttatásokat nem egyenként, hanem a felhasználás célja szerint szeretnénk megvizsgálni, akkor az egyes juttatásokhoz tartozó népszerűségi indexeket tovább kell összegeznünk. Az étkezési célú felhasználás súlya idén tovább erősödött, és meghaladja az 55%-ot. Ez nem meglepő, közismert ugyanis, hogy a munkavállalók mindenekelőtt az étkezési jellegű juttatásokat használják ki. Ráadásul az étkezéshez kapcsolódóan négy különböző juttatást is igénybe vehetünk.
Örvendetes, hogy a lakáscélú támogatási forma 2015-től kezdődően már fontos szerepet kap a cafeteria rendszerekben.

A SZÉP alszámlák megoszlása

A SZÉP alszámlák megoszlása is az étkezések elsődlegességét tükrözi, ráadásul az étkezés aránya évről évre néhány százalékkal tovább növekszik. Idén a vendéglátás alszámlára érkezett a SZÉP juttatások több, mint kétharmada (68%). Ténylegesen azonban még ennél is nagyobb lehet az étkezés aránya, ha figyelembe vesszük, hogy a szálláshely alszámla egyenlege szálláshelyen való étkezésre is felhasználható.

Ugyanakkor az alszámlák népszerűségéből már nem igazán lehet következtetni a felhasználás tényleges céljára, mert lehetővé tettek bizonyos átjárást az alszámlák között, így pl. szálláshely vagy strandszolgáltatás igénybevételére már mindhárom alszámla alkalmas.

Erre a látszólag egyszerű kérdésre eddig nem igazán kaphattunk megalapozott választ. Első alkalommal idén azonban készítettünk ilyen kimutatást is a rendelkezésre álló cafeteria nyilatkozatok felhasználásával. A számítások során egy-egy juttatás esetében csak a tényleges igényléseket átlagoltuk, azaz kizártuk azokat, akik nem igényeltek az adott juttatásból.  

A grafikonon megjelenő adatsor szerint torony magasan a lakáscélú támogatás végzett az élen több, mint 300 ezer forintos átlagos igényléssel. Érthető módon ugyanis a dolgozók a teljes cafeteria keretüket erre az adómentes juttatásra fordítják, már amennyiben erre a munkáltatójuk lehetőséget biztosít, a dolgozó pedig jogosultnak bizonyul a juttatás igénybevételére. Éppen ezért azt is mondhatjuk, hogy az átlagosan igényelt összeg mértékét itt valójában a munkáltató által biztosított cafeteria keret összege határozza meg.

Míg a népszerűségi grafikonokonra nézve a SZÉP kártya és Erzsébet utalvány túlsúlya szúr szemet, addig az átlagos igénylések grafikonon éppen az a szembeötlő, hogy az első helyezett kivételével mennyire hasonlóak, összemérhetőek az egyes juttatások igénylési mértékei. Ezek együttesen azt is jelentik, hogy a hagyományos juttatásokat az utóbbi években jóval kevesebben igénylik, de akik mégis, azok továbbra is jelentős mértékben veszik igénybe őket.

A rangsorban az ajándékutalvány a második helyezett a 110 ezer forintot meghaladó igénylési mértékével, és ezzel az ajándékutalvány ismét csak némi meglepetést okoz.
A harmadik helyezett helyi közlekedés esetében az eredményből a budapesti bérletárak érezhetők ki, és úgy tűnik, hogy, ha ilyen juttatást igényel egy dolgozó, akkor azt jó eséllyel következetesen igényli minden egyes hónapra.

Jól látszik a grafikonon, hogy a SZÉP vendéglátás juttatást is 100 ezer forintot meghaladó mértékben igénylik a dolgozók, míg étkezési Erzsébet utalványból kicsit kevesebbet, közel 90 ezer forintot. Egészen egyértelmű, hogy a dolgozók által igényelt Erzsébet utalványok mértékét a jogszabályban meghatározott havi 8000 Forintos (éves szinten 96 ezer forint) korlát határolja be, ha ez a korlát nem volna, akkor Erzsébet utalványból a dolgozók vélhetően többet igényelnének. Ebből pedig az is következik hogy a jelenlegi népszerűségi eredményével az Erzsébet utalvány nagyjából eléri a lehetőségei határát. A SZÉP vendéglátás részére azonban még további 50%-os növekedési pontenciált biztosít a jelenlegi szabályozás, a többi SZÉP alszámláról nem is beszélve. Sőt, ez a potenciál valóságban még nagyobb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az étkezési Erzsébet utalványt gyakorlatilag jelenleg is mindenki igénybe veszi, a SZÉP juttatásokra ez viszont már egyáltalán nem igaz.