Októberben terjesztették a parlament elé a 2015 évi adótörvény tervezetet, amely a cafeteria közterheinek jelentős növelését javasolta. Ez alapján a béren kívüli juttatások addigi 35,7%-os terhei 51,17%-ra, míg az ún. egyes meghatározott juttatások terhei 51,17%-ról 65.79%-ra növekedtek volna.
A javaslatot számos érdekképviselet részéről erős ellenállás fogadta, így végül a november 18.-án elfogadott és véglegesített változatban az említett két juttatási kategória közterheit és az igénybevétel mértékének egyedi korlátait változatlanul hagyták, csupán további korlátozásokat vezettek be a béren kívüli juttatások együttes éves mértékére vonatkozóan. A cafeteria rendszerekben szintén gyakran alkalmazott adómentes juttatások körét és szabályozását is változatlanul hagyták.

Változások 2015-ben

Újdonság tehát a 2015 évi cafeteriában a béren kívüli juttatásokra vonatkozó alábbi két szabály:

1. A SZÉP juttatások kivételével együttesen számolt béren kívüli juttatások adóévi értékének éves keretösszege nettó 200 000 Ft.
2. A béren kívüli juttatások együttesen számolt adóévi értékének éves keretösszege nettó 450 000 Ft.

Amennyiben a fenti keretösszegek valamelyikét átlépjük, akkor az érintett juttatások keretösszeg feletti része egyes meghatározott juttatásnak minősül, és így magasabb, 51,17%-os közterhet von maga után. A feltüntetett keretösszegek egész éves munkaviszony esetére vonatkoznak, ennél rövidebb munkaviszony esetén arányosan csökkenteni kell a keretet.
A fenti 2. szabály bizonyára ismerősen hangzik sokak számára, hiszen ez a szabály kicsit ugyan magasabb, 500 000 Ft-os értékkel már eddig is a szabályozás részét képezte; most a fenti 2. szabály gyakorlatilag annak helyébe lép. A rendszer logikája tekintetében tehát valójában csak a fenti 1. szabály számít újdonságnak.

Mint ismeretes a juttatások egyedileg megállapított közterheit a munkáltató fizeti meg a juttatás hónapja kötelezettségeként, azaz a következő hónap 12. napjáig. Az 500 000 Ft-ot meghaladóan adott béren kívüli juttatások magasabb közterhét eddig tárgyévet követő május hónapja kötelezettségeként kellett megfizetni. 2015-től azonban ez megváltozik:

• a fent felsorolt keretösszegek túllépéséből eredő pótlólagos EHO-t is a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani, illetve
• év közbeni kilépés esetén, ha a keretösszegek időarányosítása következtében keletkezik kerettúllépés, akkor a pótlólagos EHO-t a munkaviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni.

A cafeteria rendszer alapelemei változatlanok. Ezek emlékeztetőül:

• A béren kívüli (azaz kedvezményes adózású) juttatások közterhe 35,7%, mert a kifizetőnek a juttatás értéke 1,19-szerese után kell 16% SZJA-t és 14% EHO-t megfizetnie.
• Az egyes meghatározott juttatások (azaz normál adózású) juttatások közterhe 51,17%, mert a kifizetőnek a juttatás értéke 1,19-szerese után kell 16% SZJA-t és 27% EHO-t megfizetnie.
• Számos juttatás csak a törvényben meghatározott egyedi (éves vagy havi) értékhatárig minősül béren kívüli juttatásnak, az a feletti rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.
• Bármely egyéb, a törvényben nem nevesített juttatás beilleszthető a cafeteria rendszerbe egyes meghatározott juttatásként, amelyre igaz, hogy a munkáltató a juttatásra jogosultak körét belső szabályzatban határozza meg valamely teljesítménytől nem függő, közös ismérv alapján.

A legnépszerűbb cafeteria juttatások főbb szabályai 2015-ben:

Adómentes juttatások

Béren kívüli juttatások
(azaz kedvezményesen adható juttatások, amelyek közterhe 35,7%)